Mágneses baktériumok

 Mágneses baktériumok

Fejlett analitikai módszerek, egyedi ötletek, több tudományterület kiváló művelői közötti összefogás... Csak néhány dolog azok közül, amelyek szükségesek voltak a jelentős eredmény eléréséhez. Pósfai Mihály, a Pannon Egyetem geológusa, a kutatás vezetője munkájával rámutat arra, hogy a geológia és a biológia nem is áll olyan távol egymástól. A magyar kutató mágneses, nano mérettartományba sorolható ásványok vizsgálatával foglalkozik, melyeket baktériumok választottak ki.

A kutatás egyik legfőbb eredménye, hogy az úgynevezett elektronholográfia módszerét brit és dán szakemberekkel együttműködve az ásványtanban is meghonosították. A transzmissziós elektronmikroszkópos elektronholográfiát Gábor Dénes írta le 1947-ben, találmányáért Nobel-díjat is kapott. A gyakorlatban az 1990-es évektől alkalmazzák, lényege, hogy a vizsgálat során nemcsak a mintán áthaladt elektronsugár intenzitását, hanem annak fázisát is rögzítik. Ez lehetővé teszi az anyag mágneses tulajdonságainak mennyiségi vizsgálatát, s ezt sikerült most leírniuk a kutatóknak a nanométeres kristályok esetében. Ennek ismerete alapvető fontosságú a következő lépések megtételéhez, vagyis annak megértéséhez, hogy milyen szerepe van a mágneses ásványoknak az élő szervezetekben, és hogyan tudnak a komplexebb élőlények a Föld mágneses terében tájékozódni.

Számos élőlény szervezetében találhatóak mágneses ásványok (magnetit (Fe3O4) és greigit (Fe3S4)), de a mágneses baktériumok kivételével (amelyek tájékozódásra használják azokat) általában nem ismert, hogy mi ezen kristályos vegyületek kiválasztásának célja. Ez és ehhez hasonló nyitott kérdések vezették Pósfai Mihályt a több tudomány határterületén végzett kutatások elkezdésére. Első lépésként azt kellett meghatározni, hogy mi a különlegesség ezen ásványokban, és a munka legnagyobb eredménye éppen ez: "Elektronholográfiával le tudjuk írni a nanométeres mérettartományba tartozó kristályok mágneses tulajdonságait, és a biogén mágneseket a korábbinál pontosabban tudjuk jellemezni" - mondta az [origo]-nak a kutató. Az eredmények alapján a kristályok mágnesezettsége, mérete, alakja, orientációja és a kristályok alkotta láncok felépítése is meghatározható volt, valamint azt is be tudták mutatni, hogy az adott sejtek képesek-e a földi mágneses térre reagálni.

Az eredmények a továbbiakban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy meghatározzák, a mágneses ásványokat tartalmazó élőlények mire használják a nanokristályokat, vagy éppen megismerjék, hogyan képes egy baktérium olyan kristályt létrehozni, amely különleges, szabályozott tulajdonságokkal rendelkezik. Ehhez először jellemezni kell az ásványt, hogy mi a különlegesség benne, és ebben rejlik a mostani kutatás jelentősége. Ezután jöhet annak a vizsgálata, hogyan csinálja mindezt a baktérium, mondta Pósfai.

Teljes publikáció - ITT